A Kosok egy messzi, számunkra javarészt ismeretlen kultúrájú országból, Izlandról érkezett, csakúgy, mint az idei filmes felhozatal egyik csemegéje a Fusi, amely hol szívet gyönyörködtetően, hol pedig szívet facsaróan ábrázolt egy emberi sorsot és annak közvetlen környezetét.…
A karácsonyi filmekkel sokszor az a baj, mint magával az ünneppel. Túltoltak. Negédesek. Cukrozottak. Émelyítőek. Mert nem az a vészes sorscsapás, ha egy sütemény édes, sőt az is kell, hogy legyen. De amikor az ízlelőbimbókat fogságba ejti az a fajta gejl érzés, amit már csak…
Három amerikai filmes legény azt gondolta, hogy a karácsonyi szeretet dömpinget nem elég hangsúlyozni, azt át is kell élni. Tanítsuk meg az embereket az ünnep valódi értékeire! - mottó jegyében egy kicsit meg kell ijeszteni őket, hogy a rettegés bűvkörében értékeljék át az…
Most lehetne azon élcelődni, hogyha üres teremben találod magad öt perccel a vetítés kezdete előtt, akkor vajon milyen filmet játszanak, de olcsó poén lenne, másrészt meg abba a hibába sem akarunk esni, hogy örökké ugyanazt a mantrát károgjuk, mint valami vészmadár. Egyébként…
Steven Spielberg egykor mestere volt a feszültségteremtésnek. Az alkotói és rendezői korszakának kezdetén és közepén bizonyosan. A párbaj, A cápa, A sugarlandi hajtóvadászat, az Indiana Jones trilógia, A Schindler listájának egyes momentumai, a Ryan közlegény első húsz perce…
Két erős problémánk van az aktuális magyar filmmel kapcsolatban. Az egyik, hogy sunyin, fű alatt, nulla marketing mellett került a mozikba. Majdhogynem elnézést kér, hogy vetítik. Mintha egyesek sportot űznének abból, hogy minél kevesebben láthassák a hazai vonatkozású…
Mert vár egy nagy találkozás. Valahol, valamikor, valakivel. Persze így szokott ez kezdődni. Néha egy pillantással, néha egy szégyenlős mondattal, olykor valami nagymenő dumával, olykor csak a véletlennek köszönhetően. És ha ott van a szikra, esetleg a perzselő láng, amit sokan…
Minden elmúlik egyszer. Ordas nagy közhely, de ettől még igaz. Az éhezők viadala alól is kikerült a sámli, még ez alkalommal megnyitja a pénzverdét, aztán már csak vénülő fejjel és párás tekintettel a tévék előtt ülve állítunk emléket Katniss Everdeen forradalmi…
Néha jól esik elrugaszkodni a valóságtól, elmenekülni azoktól a borzalmaktól, amik a hétköznapok képében mardossák, rágják a lelkünket, szívünket és keserítik meg az életünket. Pláne ezekben a vészterhes időkben. Ilyenkor pedig a képzeletünk és a fantáziánk…
Nagy volt a sunnyogás Angelina Jolie Pitt legújabb filmje körül. Alig volt beharangozva, Amerikában is csak egy hete kezdték vetíteni, volt ugyan egy-két interjú, meg egy fekete-fehér képsorozat, de az igazán bombasztikus hajcihő és az azt megtámogató óriási reklámkampány…
A szembenézés fájdalmas. Főként akkor, ha önmagunkkal szemben kellene alkalmaznunk és még inkább abban az esetben, ha azt hazudjuk magunknak, hogy mi elvszerűen éljük az életünket, becsületesen, tisztességgel, minden rossz és általunk megvetendő tulajdonságtól, kellemetlen,…
Sam Mendesnek hiányzott egy aranyburkolat a jacuzzijából. Vagy rosszabb esetben ráunt az ötezer forintos, tescos, kacsaúsztatónak használt gumimedencéjére és valami nagyobbat álmodott helyette. Más magyarázatot nem találunk arra, hogy rábólintott az újabb Bond kalandra, látván a…
Dicsérni akartam a Macbethet és nem temetni. Nem sikerült. Az istennek se. Pedig Michael Fassbender és Marion Cotillard lélekszakadva és becsülettel teszik a dolgukat, szinte izzanak a vásznon, de mindez hiábavalónak bizonyul, mert Justin Kurzel rendező belefullad a szépelgésbe. Kurzel…
Epét hányok a menekültválság kezelésétől. És nem azért, mert a kérdés ne lenne életbevágó, hanem azért, mert megint hatványozottan és gőzerővel tör utat magának az emberi kisszerűség, önzőség és az a fajta pitiánerség, ami ugyan lassan már megszokottá válik, de…
Fekete-fehér, westernbe oltott road-movie egy szinte elfeledett korról, amelyben bizonyos emberek csak könnyen adható, vehető, cserélhető tárgyakként funkcionáltak, a jó és a rossz közötti határvonal pedig majdnem láthatatlan maradt. És a tetejébe még román is. Vajon hányan…
Ennek a társadalomnak igenis szüksége lenne egy jó erős filmes tükörre. Egy olyanra, amely tisztán, élesen, görbe alakzatok, elmosódott pacák és fonák képek nélkül mutatja meg azt, hogyan élünk jelen pillanatban ebben az országban. A radikalizálódás, az ezzel szorosan, kéz a…
Nagy kár az olyan filmért, mint a Fúsi, mert túl hamar belepi majd az enyészet sötét takarója. Amilyen gyorsan érkezik, olyan sebesen távozik, szinte alig fogják észrevenni, az ilyenekre sütik rá azt a kétértelmű billogot, hogy fesztivál kedvenc, márpedig ezekre a mozibuzikon, a…
Van az úgy, hogy az ember nem azt kapja, amit vár. Mondjuk karácsonykor a fa alatt egy tűzpiros Porsche Carrera helyett, csak annak matchbox változatát találja. Hoppá, ez szívás! A Bíborhegy az előzetese alapján az ősz egyik nagy ígéretét hordozta magában, amit megdobott még a…
A jó ötleteket úgy kell megbecsülni manapság, mint a dunnában őrzött pénzkötegeket. Ha hiányoltuk az eredeti elképzeléseket az amerikaiaktól, akkor most megkaptuk a németektől. A Victoriának nemcsak az az egyetlen érdeme, hogy vágás nélkül vettek fel majd száznegyven percnyi…
A Kötéltánc az egyik ékes bizonyítéka annak, hogy Hollywood környékén kiszikkadtak az agyak és leálltak az eredeti ötleteken morfondírozó fogaskerekek. Philippe Petit 1974-ben fogott egy jó erős drótkötelet, kifeszítette az akkor még befejezés előtt álló World Trade Center…