A folytatásokat akkor sem lehet elkerülni, ha nincs szükség rájuk. Volt egy olyan érzésünk A galaxis őrzői első része után, hogy ezt békén kellene hagyni. Pontosan azért, mert üde színfoltot jelentett a képregényfilmek elcsépelt, megfáradt és olykor nagyon leharcolt területén. A lazasága, a…
Pedro Almodóvart soha nem szabad leírni. Még akkor sem, ha az utóbbi időben már közel sem tudott olyan egyedi ízeket bemutatni, mint egykoron. A szenvedélyesen érzéki, néhol radikálisan formabontó, máskor nyersen és fájdalmasan érzelmes spanyol zseniből, a női lélek hamisíthatatlanul őszinte…
Ha valaki felhúzná a szemöldökét a film címét olvasván, megnyugtatjuk, hogy ez most nem az a 2002-es A kör. Ez egy másik. A magyar forgalmazó vagy alibizett, vagy szándékosan, egy okos marketinghúzás keretében ugyanazt az elnevezést használta, mint sok évvel ezelőtt annál a bizonyos amerikai…
Enyedi Ildikónak már igazán kijárt, hogy újra nagyjátékfilmet rendezhessen. Csaknem húsz évet várt rá, hiszen legutóbb a 90-es évek végén kapott erre lehetőséget (Simon mágus). Mivel azonban a mi kis országunk szereti elpazarolni a tehetségeit, néha felemeli, hogy aztán azzal a lendülettel el is…
Gyakran nincs szükség a műfaji besorolásokra. Merthogy vannak olyan mozik, amelyek egész egyszerűen lerúgják magukról a kategorizálást és ezzel együtt azt, hogy különböző skatulyákba, vagy dobozokba pakoljuk őket. Persze a filmes turmix precíz, pontos és legfőképpen sikeres elkészítése nemcsak időt…
Annak azért van egy kellemes bukéja, amikor egy színész térfelet vált és átmegy a kamera túloldalára. Különösen akkor, ha saját magát rendezi. Lehet, hogy pikáns a megosztás, de korántsem példa nélküli. Mel Gibson és Kevin Costner ilyen formában szereztek egy-egy Oscar szobrot a vitrinjükbe, előbbi…
A James Bond-filmeken, mint tipikus kémfilmeken szocializálódott társadalomnak a svédek megmutatták, hogy milyen egy kém élete náluk. Életszerűbb és valósághoz közelebb eső, benne ugyanúgy központi szerelőként A Kémmel.
Szinte mindenki átesett már, ha nem akkor át fog esni azon a szituáción, amikor megtetszik neki egy lány, vagy éppenséggel egy fiú. Mert ilyenkor szebbnél szebb jelzőkkel és válogatott szóvirágokkal próbálja meghódítani az illetőt és felhívni magára a figyelmet. És amikor mélyen a szemébe nézve arra…
Egy újabb skandináv – egészen pontosan ezúttal norvég – film, melyről itthon meglehetősen elvétve hallani/olvasni. Hasonlóan a nem rég közzétett Melankóliához, itt is kortalan gondolatokat dolgoz fel a mű mintegy két órában, ráadásul megtörtént események alapján.
Mi történik, ha egy eleddig ismeretlen, élet jeleit mutató organizmus elszabadul egy űrhajóban? A válasz rövid és velős: gyilok. Rhett Reese és Paul Wernick, forgatókönyvírók úgy gondolták, hogy miután elindították Deadpool-t a siker útján, Ryan Reynolds-ot pedig a tisztes világhír és a valódi…
A skandináv filmek sugallják magukból azt a különös, hideg, északi virtust és atmoszférát. De Lars Von Trier munkái minden skandináv filmen túltesznek: még ennél is markánsabban képes átadni nemcsak az északiak érzéseit, hanem általános emberi/létproblémákat. Nincs ez másképp a Melankólia esetében…
Hányszor, de hányszor elismételték már. A fejünkbe verték. Megtanították és megtanultuk. A belső értékek mindennél fontosabbak, hiszen jól csak a szívével lát az ember. Nem igaz? És ha mégis kételkednénk benne, vagy megzavarják az ideáinkat, akkor elővesszük az 1991-es meseklasszikust, A szépség és…
Mit kíván a magyar nemzet? Többek között egy jó közönségfilmet. Mert jönnek díjak formájában az elismerések, működőképesnek látszik a rendszer, azoknak mindenképp, akik forgatni tudnak, a színvonalban is láthatunk már erősen pislákoló reménysugarakat. Csak egy valaki hiányzik még nagyon: a néző.…
Újabb elsőfilmes hazai rendező munkáját tekinthették meg, akik a mindössze három alkalommal vásznon lepergő, középhosszú (ötven perces) nagyjátékfilmre beültek az Art+Cinema moziba.
Nem vagyok elfogult a magyar filmipar iránt. Erről javarészt az rendszerváltástól az elmúlt évekig bezárólag elkövetett filmek tehetnek – tisztelet a kevés kivételnek. Ezt a keserű szájízt a hazai mozgóképművészet iránt azonban az elmúlt években bemutatott alkotások elkezdték feledtetni. És hogy…
Bizonyára sokaknak hiányzott a bazi nagy majom. Tizenkét éve már annak, hogy King Kong legutóbb üvöltözött, verte a mellét és miszlikbe aprította, vagy jó esetben falhoz vágta az embereket a vásznon. Peter Jackson monumentális, háromórás eposzát ajnározta a szaksajtó, kapott három technikai Oscart,…
Rémület. Talán ez a legmegfelelőbb szó arra, ami először átfutott az agyunkon, amikor meghallottuk, hogy újranyitják azt, amiről úgy gondoltuk, hogy soha nem szabadna folytatódnia. Mert a Trainspotting első részének lezárásával felhalmozódott kérdőjelek, bizonytalanságok a mi életünkhöz kapcsolódva…
Eddig valahogy nem akart összejönni, hogy az X-Men egyik legnépszerűbb figurája alá egy normális, szerethető filmet pakoljanak. Pedig sem az ötlettel, sem Hugh Jackman karizmájával nem volt probléma. Csak azzal a fránya minőséggel. Kétszer próbálkoztak becsülettel. Először Gavin Hood az X-Men…
Miért is szeretjük Keanu Reeves-t? Többek között azért, mert olyan tökös legény. Ötven fölött sem érzi azt, hogy lejárt volna az ideje, nyugdíjba kellene vonulnia és minden gond nélkül móresre tanítja a rosszfiúkat. Nincs is más választása. Hiszen az sem titok, hogy a színészi eszköztára véges és…
A Sundance Észak-Amerika legjelentősebb fesztiváljává nőtte ki magát. Megkerülhetetlen tényezővé vált. Robert Redford erről álmodhatott, amikor 1981-ben egy bátor huszárvágással és egy valag pénzzel a tárcájában megalapította a nem éppen központban lévő Salt Lake City-ben az egyik ikonikus…