Volt olyan időszak, amikor egy házibuliban akkor szabadult el igazán a pokol, amikor előkerült valahonnan egy Activity. Ilyenkor persze már a társaság többsége nem volt szomjas, volt, aki csak be volt csípve, volt, akire azt lehetett mondani, hogy illuminált állapotban van, de a nyelve még forog és természetesen volt olyan is, aki már odaátról kéredzkedett vissza játszani. És kezdődhetett a kézzel-lábbal mutogatás, a rajzolás, amire a művészi jelzőt túlzás volna ráaggatni és a vég nélküli dumálás, amiben egyesek kiugrási lehetőséget és stand-up karriert láttak. Voltak gyengébbek és ügyesebbek, ravaszabbak és oktondibbak, de a hangulatra nem lehetett panasz, hiszen a röhögések és a még kulturális mederben folyó, sokszor inkább előzékenységbe torkolló viták garantálva voltak. A házigazda meg szívhatta a fogát, mert az alkohol utánpótlásról neki kellett gondoskodnia. A TV2 egykoron ebben a szellemben indította el az otthoni show televízióra szakosodott változatát, amelyben persze színészek, zenészek, humoristák tolták a játékot, mert az valószínűleg senkit nem érdekelt volna, hogy Gizi és Mari a két szomszédasszony mutogat egymásnak a házuk nappalijában. A buli koordinátorának szerepkörét Szulák Andrea vitte, aki helyenként szellemesen, időnként pikírten, be-beszólogatva, de végig jó kedélyűen és magabiztosan látta el a feladatát. Az Activity pedig ennek megfelelően sikeres műsor volt, egészen addig, amíg el nem fáradt és nyugovóra nem tért.

A TV2 programfelelősei nagy reményekkel vágtak bele az őszbe, akkor még sejtelmük sem volt róla, hogy a fő oszlop, amire építenek hamar meg fog dőlni, de a nagyratörő terveik közé az is beletartozott, hogy a kisebb csatornákra elhintenek ezt-azt, amivel megtámogathatják a központi cirkusz sikerét. Így hát feltámasztották az Activityt a kistesóra és ellátták egy gusztusosnak szánt címkével, hogy felébresszék a nézői kíváncsiságot. A rajzolás, a mutogatás és a szóbeli körülírás persze megmaradt, azon változtatni nem szabad, de kibővítették még egy bónusz körrel, ami a műsor elnevezéséből kifolyólag az extrém minősítést kapta. Ilyenkor a játékosnak egy olyan szituációban kell az alap hármas feladatai közül az egyiket végrehajtania, ami szokatlan és nem mindennapi. Polgár Krisztának például egy mini biciklit adtak, amivel szlalomoznia kellett, miközben szükség volt a beszélőkéjére is, hiszen az adott kifejezéseket is körül kellett írnia. Az extrém kör hosszabb is, két percig tart, szemben a normál másfél perces idejével és a jó megoldásért járó pontok is duplázódnak, tehát nem egy pontot kap a csapat, hanem kettőt. És ezzel a játék kimenetele is leegyszerűsödik, mert ha ez egyik társaságnak szerencséje van és több extrém mókát pörget és azokat ügyesen ledarálja, tulajdonképpen behozhatatlan előnyre tehet szert és meg is nyerheti a versenyt.

Mivel az időkerék halad, a modernizáció meg folyamatosan gyorsul, ezért a játék lebonyolításán is változtattak, amelyek egy része hasznosnak bizonyul, másik része pedig vagy feleslegesnek, vagy zavarónak. Fesztbaum Béla színészi munkásságát nagyra tartjuk, azonban a narrátori szerepe kimerül egy nyúlfarknyi szóbeli bevezetőben, illetve a játékosok bemutatásában. Tisztában vagyunk vele, hogy minden gázsi jól jön a nevetséges művészi bérek mellett, de ez elég alantas melónak tűnik, főképp úgy, hogy semmi szükség nincs rá, hiszen a műsorvezető is bemutathatná egyenként a vendégeket és talán megspórolhatnák azt az egy-két jópofizó megjegyzést is, merthogy mindenki ismeri őket, aki életében egyszer látott már közelről bulvárújságot. Régen Szulák Andrea különböző színű borítékokban vitte kézhez a feladatokat, ezek felett valóban eljárt az idő, marad egy olyan digitalizált képernyő, ami úgy működik, mint a cseresznyés nyerőgépek a kaszinókban. Az viszont egy dilettáns ötlet volt, hogy a rajzokat átlátszó formában kiteszik a képernyőre, mert az egyébként is absztrakt művekből torzszülöttet csinál, amiből semmit nem lehet kivenni, elmosódott pacákon kívül. A feladatok végrehajtása tulajdonképpen pörög, nincsenek nagyobb üresjáratok, bár az ismétlés miatt, ugyanis az alapszakasz két körből áll, néha-néha azért elkalandoznak a gondolataink. És ez azért is fordulhat elő, mert a körítés viszont kissé sápatag és olykor döcög.

Szulák Andreát Liptai Claudia váltja a műsorvezetői székben, ami nem egyértelműen nyerő húzás. Amíg Szulák lubickolt a szerepben és a froclizások közben is nagyjából megőrizte a természetességét, addig Liptainak ez nem mindig megy. Nem arról van szó, hogy ne tartaná kézben a műsort, inkább azzal van probléma, amikor humorizálni, vagy beszólogatni akar. Mert az nem megy neki. Erőlködik, néha kicsusszan a száján egy-egy poénnak szánt valami, de az, vagy altestre megy, vagy nem sül el. Liptai sok esetben úgy bánik a játékosokkal, mintha a nevelőtanáruk lenne. Lefekteti a szabályokat, aztán rájuk szól, ha rontanak, sőt R. Kárpáti Péterhez még oda is megy, hogy lefogja a kezét, megakadályozva abban, hogy mutogasson a szóbeli körülírás közben. Liptai úgy akar laza lenni, hogy közben nem tűnik sem oldottnak, sem felszabadultnak, sőt mintha egy kicsit rá is görcsölne arra, hogy neki itt most meg kell felelni. Pedig a rá jellemző kissé túlpozícionált harsányságból ezúttal sikerül visszavennie egy hangyányit. Azt viszont nem értjük, hogy miért kell állandóan járkálnia a két csapat között és velük szemben helyet foglalnia.

Az egyik csapat a sorozatszereplők névre hallgat, amiben a TV2 a konkurens csatorna Berényi klánjának már kipurcant, vagy jó időre, talán végérvényesen eltüntetett tagjait csődíti össze. Csomor Csilla és Deutsch Anita szerepeltetése pusztán nem érdekes, viszont R. Kárpáti Péter jelenléte kifejezetten irritáló. Merthogy azt gondolja színpadon van és úgy ripacskodik, hogy az már Latabár Kálmánnak is fájna. Kínosan előtérbe tolja magát, kacsintgat, kiszól a közönséghez, amivel alapvetően nem lenne gond, ha azokban lenne humor és valamifajta báj. Azonban nincsen. Nagyon nincsen. És ilyenkor inkább egy olyan bohócot látunk, aki addig toporzékol, amíg végül a közönség megkegyelmez neki és néhányszor összeüti a tenyerét, hogy érezze a törődést. A másik csapat a szépségkirálynő, vagy modell kategória jeleseit szemlézi. Kulcsár Edina nélkül szinte nincs TV2-s produktum és ha nem éreznénk nála megjátszott viselkedésformákat, még tán örülnénk is neki. Polgár Kriszta egy kissé visszafogott, Kárpáti Rebeka, a színész lánya pedig leginkább a nadrágjával véteti magát észre, ami idomul a műsor címéhez. Extrém. Azt pedig, hogy apa és lánya ellentétes csapatban van. a résztvevők némileg infantilis köntösbe öltöztetik.

Az Extrém Activity azonban nem rossz műsor, sőt vannak kifejezetten jó ritmusú periódusai és az extrém feladatok is viszonylag jól lettek kitalálva. Ha Liptai Claudia egy kissé jobb formát mutatna és a szereplők érdekesebbek és izgalmasabbak lennének még könnyebben csusszanna le a torkunkon, viszont így sem akad meg ott, mert vállalható és nem kizárólag a nosztalgiafaktora miatt. És bár napi szinten lehet, hogy sok lenne, de egy rövidebb változatban még az Ezek megőrültek! című agyzsibbasztó bóvli helyett is el tudnánk képzelni a nagytesónál. Intelligensebb és felnőttesebb bohóckodás lenne. Csak hát igény is kellene hozzá. Az meg úgy tűnik nincsen.   

Extrém Activity SuperTV2 2016. szeptember 14. 21.00-21.55