Múlt hét elején közölte a legfrissebb statisztikáit az Eurostat, a magyar sajtóban viszont most hétfőn robbant a bomba: utolértek minket a románok! Korábban Ausztriát próbáltuk üldözni, és egy laza kézlegyintéssel intéztük el keleti szomszédunkat: 'ugyan már, lehet, hogy nem minden tökéletes itthon, de óriási a különbség életszínvonalban, ugyanúgy nem köröznek le minket, ahogy mi sem az osztrákokat'. Így derült égből villámcsapásként érte a magyar közvéleményt a legújabb jelentés.

Egy főre jutó GDP terén még megelőzzük a románokat, azonban az AIC-mutató terén egyenlőségjelet tehetünk a két ország közé. AIC, azaz Actual Individual Consumption, ami a háztartások anyagi helyzetét hivatott mérni. 100%-nak a 28 EU-tagállam átlagát veszik - ehhez képest vagyunk mi 63%-on. Csupán a 2013-ban az EU-ba belépő horvátokat, és a meglehetősen leszakadó bolgárokat előzzük meg. A "hanyatló Nyugat" köszöni szépen, egyelőre jól van, az átlag felett teljesített (sorrendben): Luxemburg, Németország, Ausztria, Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Belgium, Franciaország, Hollandia és Svédország. Ami igazán mellbevágó: a litvánok 86%-on, a csehek 78%-on, a szlovákok 77%-on, a lengyelek 75%-on, míg a lettek 67%-on állva előznek meg minket. A cseppet sem előkelő 25-26. helyet foglaljuk el e tekintetben - az egy főre jutó GDP terén 24.-ek vagyunk.

Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megnyitóján (24.hu)

Érdemes beollózni egy másik statisztikát, szintén Eurostat-adat, amely szerint a 15 legszegényebb régió között négy magyar található (a legszegényebb az Észak-Alföld, majd Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, végül a Dél-Alföld). Leginkább bolgár és román régiókkal találkozhatunk - de a lengyelek sem büszkélkedhetnek. A második helyezett egy egzotikum: Mayotte-ről van szó, ami jogilag Franciaországhoz tartozik, ám Afrika és Madagaszkár partjai között található. Nos, vásárlóerő-egység terén (ugyancsak a 28 EU-tagállam átlaga a 100%) ők 32%-on állnak, Észak-Alföld 43%-on. Beszéljünk világosan: négy olyan magyarországi régió van, amely GDP alapján nem éri el az EU-s átlag felét! Gyorsan jegyezzük meg, összesen van hét magyarországi régió. Népesség terén azt mondhatjuk, körülbelül minden második Magyarországon élő ember él kifejezetten elmaradott régióban.

Itt tartunk 2017-ben - ehhez képest kell értelmeznünk Orbán Viktor kormányfő szavait. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján a miniszterelnök "biztatónak" nevezte a magyar gazdaság állapotát. Leginkább arról értekezett Orbán, hogyan tudnánk a közepesen fejlett országok helyzetéből a fejlett országokhoz átnyergelni. Szerinte ehhez "nagy dolgok" kellenek - Paks II, budapesti olimpia, Budapest-Belgrád-vasútvonal, Békéscsaba és Debrecen közti négysávos autóút megépítése. 'Megtörtént a gazdaság talpra állítása, a kkv-k erőteljesen támogatása, és hazánk versenyképességének javítása'. A WEF (The World Economic Forum) rangsora szerint viszont utóbbi állítás nem támasztható alá, sőt 2011-ben 52. helyen állt hazánk, a 2016-17-es listán már csak a 69. helyezést foglalhattuk el. 17 helyet rontottunk bő hat év alatt, az összesített index 4,33-ról 4,2-re esett (egytől hétig terjedő skálán). Megelőz minket Macedónia, Szlovákia, Botswana, Románia, Peru, Kolumbia, Kazahsztán, Ruanda, Bulgária, Lettország, Dél-Afrika, Lengyelország, Litvánia - jobb is, ha befejezzük a rövid felsorolást.

Az index az alábbi pillérekből tevődik össze: intézmények, infrastruktúra, makrogazdasági környezet, egészségügy és közoktatás, felsőoktatás, árupiaci hatékonyság, munkaerőpiaci hatékonyság, pénz- és tőkepiaci fejlettség, technológiai háttér, piacméret, üzleti komplexitás és innováció. Drámai romlás tapasztalható az intézményi háttérnél és az üzleti-gazdasági komplexitásnál, ugyanis e tekintetben kikerültünk a top100-ból (114. és 113. hely). Míg 2011-ben egészen kiválóan teljesítettünk a mérés szerint a felsőoktatásban (a legjobb helyezésünket ebben a dimenzióban értük el, 34. hely), addig 2017-ben a felsőoktatás tekintetében 71 nálunk jobb feltételekkel rendelkező országot találtak a lista készítői. Az egészségügy és közoktatás helyzete is sokat romlott, az 57.-ről a 78. helyre kerültünk. Nem érdemes keresni a helyzetet jól kifejező, esetleg túlzó jelzőket - a bemutatott számok pontosan mutatják, valóban sikersztoriról beszélhetünk-e az orbáni gazdaságpolitika terén.

Egyes régiókból ma szinte reménytelen a kitörés (The Budapest Beacon)

Eközben Orbán Viktor arról beszél, átütő eredményeket sikerült realizálni adócsökkentés, államadósság-csökkentés, a bankrendszer összetétele, a keleti nyitás, az újraiparosítás, a magyar mezőgazdaság megújítása, a segélyalapúról munkaalapú gazdaságra való átállás, az olcsó energiaárak, a K+F-re fordítandó költségvetési források és a demográfiai helyzet javítása terén. Egymás után aratjuk le a babérokat, miközben ugye "adtunk néhány kokit, leesett néhány saller, kiosztottunk néhány baráti tarkón legyintést" - ahogy önmaga Európai Parlamenti ténykedését idézte vissza a magyar kormányfő pártja kongresszusán 2011-ben.

Az Eurostat és a WEF adatsorai egészen mást mutatnak. Kérdés, az orbáni valóságértelmezést mennyire fogadják el a magyar szavazók 2018 tavaszán..