A Netflix nagyágyúi között próbál megélni a Flaked című vígjátéksorozat, és nem meglepő módon igen nehéz dolga van. Rendkívül hátrányos helyzetből indult, semmi hype-ot nem kapott, ami egy Netflix szériánál mindennél fontosabb, hiszen részenként se lehet bekapcsolódni, egyszerre adják le az évadot. Olyannyira nem kap(ott) semmit, hogy még maga a forgalmazó cég sem tolja a képünkbe online felületén, pedig ott sok minden volt már. 

Én is csak a sokadik oldal átböngészése után találtam rá, ami így utólag visszagondolva nem lehetett véletlen. Sok sebből vérzik a Flaked, az első egyből a szerkezetben jelentkezik: kinek az ötlete volt 8(!) epizódos vígjátéksorozatot csinálni? Főleg, hogy a legtöbb rész kevesebb, mint 30 perces játékidővel rendelkezik. Egészen érthetetlen.

Felfoghatatlan továbbá, hogy hogy sikerült ezt a sztorit összehozni? Kapásból fel lehetne sorolni 5 filmet, és legalább ennyi sorozatot, ahonnan többé-kevésbé összeollózták ezt a valamit. Komolyan két barátról szól, akik közül az egyik béna és szakállas hülye ruhákban a másik pedig jóképű és menő? Komolyan jön egy szőke nő, aki tetszik a szakállasnak és végül a másikkal jön össze? Erre komolyan megsértődik a szakállas és egyedül érzi magát? Komolyan?

Olyan fájdalmasan akarja követni a sémát, hogy egyes helyeken borzasztóan idegesítővé válik. 

Körülbelül az évad felénél el próbál indulni a drámás irányba, egyre jobban megismerjük a szereplők korábbi életét, bejön egy kis alkohol meg emberölés, az örökös egyén vs. nagyvállalat téma, de egyáltalán nem megnyerően és mélyen, csak a érintőleg, ami semmiképpen nem emeli a színvonalat.

Senkit nem akarok azonban teljesen dicséret nélkül hagyni, pár pozitívum is megemlíthető a Flaked-del kapcsolatban. Ahogy az szinte minden vígjátéknak előnye, könnyen fogyasztható, ez a Flaked esetében többszörösen érvényes, simán lemegy húzóra egy fél évad. Ha nem várunk el túl sokat, abszolút jólesően meg lehet nézni pár részt egy fárasztó nap után.