Az első évad váratlan sikere és - mind nézői, mind kritikusi - elismerése következményeképp már a befejezésekor tudható volt, hogy lesz második is. Sokan elmélkedtek akkor azon, vajon ugyanabban a mederben fog-e tovább folyni a történet, vagy, (ha már úgyis hasonlít a True Detective-re - ahogy az előző évadról írtam) teljesen új helyszínen, új szereplőkkel, új szállal megy-e tovább.

Most már tudjuk, hogy a készítők - sokunk bánatára - az első variációt választották, folytatták tehát a Latimer család kálváriáját, annyi kiegészítéssel, hogy behoztak egy újabb szálat, ezáltal a második szezont tulajdonképpen az első kiegészítésévé téve.

Bár nem ért senkit váratlanul a fordulat, valahogy mégis rosszul esett. Annyira kerek volt az előző évad, hogy azon pozitív irányban már módosítani nem igen lehetett, ezt érezte mindenki. Nem mintha a második lehetőség esetleges választása ne hagyott volna valami űrt bennünk, hiszen elveszítjük a világot, amihez majd' nyolc órán keresztül oly nagyon vonzódtunk. Az se lett volna persze jó megoldás, ha annak kerekségében otthagyják a sorozatot, akkor a hasonlóan jó további részek hiányoztak volna. Ebből a lehetetlen szituációból jött ki végül a sorozat készítőinek vezetésével - véleményem szerint bár nem a legrosszabb, de nem is a legjobb lehetőséggel élve - meglehetősen megtépázva. De kijutott. 

Itt azonban újabb falba ütközött az egész, nevesül: mi a fene legyen most? Szerencsére voltak annyira lelkiismeretesek a készítők, hogy nem folyamodtak a legundorítóbb módszerek egyikéhez, mégpedig, hogy meg nem történtnek tekintik az első évadot, és új, addig nem mutatott dolgokat magyaráznak bele az előzményekbe, ezzel minden gyönyörűen elzárt csapot újra megnyitnak, hogy aztán az évad végén sietősen beszigszalagozzák. Pedig volt rá lehetőségük, nem is egyszer. Hibátlan megoldás itt se volt természetesen, a történet kis mértékű deformálása után azonban rést találtak az említett falon, majd elindultak az úton.

Ez a rés pedig DI Hardy régi ügye volt, aminek sikertelensége után érkezett Broadchurch-be. Most azonban visszatért az országba az akkori gyanúsított, Hardy pedig védelmezi az akkori koronatanút, akinek persze különleges kapcsolata van a gyanúsítottal. 

Miközben lassan, de közben gorombán és idegesítően, múltbéli titkokkal dobálózva épülget ez a szál, addig az első évad által már előkészített instant vész-szálat is felolvasztottak, mégpedig azzal az egyszerű megoldással, hogy a gyilkos egyszerűen ártatlannak vallotta magát, ezzel lehetőséget adva egy kis jogi csatározásra. 

A történet profin, teljesen rutinból építkezik, minden részletre figyeltek, hasonlóan igényes az előző évadhoz. Csak egyről feledkeztek meg: rohadtul nem érdekel. Korrekt kis pert hoztak össze, de nem érdekel, se a gyilkos, se a védelem, se a többiek. De ami ennél is jobban hidegen hagy, az a régi ügy. Az is tisztességesen meg van csinálva, csak nem ragad magával.

Az új karakterekre ugyanez mondható el: kellettek az évadba, hanyagságnak nyoma sincs, csak egyikük se érdekel. Bár a színészválasztást jobban megfontoltam volna, talán egy "színesebb" színész közelebb tudta volna hozni hozzánk őket. 

Latimer-ék és a nyomozók a város már ismert lakosaival együtt hozzák a megszokott színvonalat, csak a másik szál miatt kevesebb a játékidejük, így ők sem tudják annyira elvinni a sorozatot. 

Összességében korrekt kis évadot láttunk, a sok negatívum talán csak az előző évad által támasztott megugorhatatlan szint miatt van, és még így is a jobb évadok közé tartozik. Szükséges rosszként is gondolhatunk rá, ez volt az ára az első évadnak: ennél jobban nem lehetett folytatni. Nálam 7/10.

A harmadik évad be van rendelve, de sokára jön, csak nyáron forgatják.