Roderick úr, az Ön ideje lejárt!
Tisztelt Roderick Duchatelet úr!
Ezekben a vészterhes időkben szükség van a kiállásra. Amikor először értesültem a honlapról a címer esetleges változtatásáról, igyekeztem nyugalomra inteni szurkolótársaimat. Mondván: ha elegen és elég hangosan tiltakozunk, biztosan meghallja a klubvezetés és visszakozik. A legnagyobb jóindulattal is elfogadhatatlannak találtam mindhárom felkínált opciót. Aztán - egy egészen elképesztő lebonyolítású, nyílt és átláthatatlan internetes szavazás után - nem sokkal később bejelentették a hírt: bár akadtak ellenzők, hivatalos, hogy némi módosítással az egyik változat lesz az új címer - vagy logó. Tulajdonképpen mindegy, hogy nevezzük. Én magam a kevésbé radikálisok közé tartozom, némi változtatást akár elfogadhatónak is tartottam volna. Előzetes egyeztetéssel természetesen, amelyen részt vesznek Roderick úr mellett a szervezett szurkolói csoportok képviselői, valamint a Baráti Kör vezetői. Ehelyett önkényesen, az újpesti hagyományokra fittyet hányva a tulajdonos egyedül döntött. Az esztétikai oldalnál tehát csak az elfogadás módja a gyalázatosabb. Roderick úr, Ön azt mondta ma, a különbség a szurkolók és a tüntetők között az, hogy előbbiek meghallgatják a mondandóját. Nos, az elmúlt években elvétve nyilatkozott akár hazai újságoknak, internetes portáloknak, vagy a klub hivatalos honlapjának. Újpesti regnálása alatt egyetlen - az Ön számára feltehetően rossz emlékű - ankétot tartottak, nincs fórum a felek közti párbeszédre. Higgye el, sokan szeretnénk, hogy első kézből értesülhessünk arról, mi a klub filozófiája, mik állnak lépései hátterében, honnan hova szeretné eljuttatni az Újpest FC-t. Ehelyett Ön a párbeszédtől gyakorlatilag teljesen elzárkózik.
Az imént említett mai Nemzeti Sportnak adott interjúban és a délelőtti sajtóbeszélgetésen két állítást fogalmaz meg a címer megváltoztatásával kapcsolatban. Egyfelől a brandépítés eszköze, a futballklub céljainak eléréséhez visz közelebb az új logó. Itt sokakban felmerül a kérdés, mire gondol - én magam sem tudom a választ. Másfelől a folyamatok kontroll alatt tartásáról beszél, az UTE és az Újpest FC megkülönböztetéséről. Bár a legtöbb Újpest-szimpatizáns számára átláthatatlan az UTE-Újpest FC-féle harc, mégis egyértelmű: nem a Jó és a Rossz küzdelme ez, mindkét félnek igaza is van és sáros is. A nem hivatalos Újpest-termékek forgalmazását nem befolyásolja a címer megváltoztatása, véleményem szerint ez az indok sem állja meg tehát a helyét.
Az Ön ittléte alatt soha nem volt esélye csapatunknak a dobogóra, egy kupagyőzelem és kupadöntő mellett inkább a kudarcokat élhettük át Önnel. Kérdés persze, ebben egyetértünk-e. Könnyen lehet, ami nekünk kudarc, Önnek siker. Siker, hiszen korábban soha nem látott pénzek áramlanak a klubokhoz az MLSZ-től, az MTVA-tól - emellett játékoseladásból is jelentős összegeket realizált a klub. Asmir Suljic, Mbaye Diagne, Balogh Balázs, Jonathan Heris, Enis Bardhi, Darwin Andrade játékjogának értékesítése súlyos százmilliókat hozott a klub számlájára.
Ha már Andrade, akkor emlékezzünk meg az átigazolási (regisztrációs) eltiltásunkra, amelyet a kolumbiai balhátvéd miatt róttak ki a klubra. Az Újpestben egyetlen mérkőzésen pályára lépő futballista debütálása előtt körülbelül fél évvel Újpesten edzett - ennyi idő nem volt elég a klub szakembereinek arra, lássanak tisztán az ügyben. Felelős, egyáltalán: tisztességes tájékoztatás nem volt. Ugyancsak Roderick úr regnálásához köthető a licenszbotrány, ám ebben komoly részben nem ő, hanem az előző tulajdonos a felelős.
Az Ön újpesti szerepvállalása alatt legalább 50%-kal csökkent az átlagos nézőszám, középszerű csapattá vált az Újpest FC - emellett nem volt olyan év, hogy ne lett volna újpesti botrányoktól hangos a sajtó.
Ön ma azt mondta, hallott az UTE szándékáról a perrel kapcsolatban, de nem gondolja, hogy ebből lesz valami. Feltehetően nem ismeri a társasági szerződést, vagy ha ismeri, Ön nem csupán egy teljesen alkalmatlan klubtulajdonos, hanem egy, a törvényeket megkerülő, simlis üzletember. Sokan meghatódtak, mikor az ominózus sajtótájékoztatóján elsírta magát. Azóta egyértelművé vált: Ön nem csupán áldozat. Ha az érdekei úgy kívánják, fittyet hány társasági szerződésre, vagy bármi másra.
Az Újpest-tábor szinte egységesen elítéli Önt és újpesti munkásságát. Nagy pénzzel fogadhat arra, bezárják a Szusza Ferenc stadiont - Ön feltehetően ennek örülni fog. Hisz a roderick-i olvasatban a szurkoló egy szükséges rossz. Ún. játékoskeltetővé változtatt a klubot, amit sokan nem néztünk jó szemmel. Amit viszont az újpesti címerrel tett, megpecsételte a sorsát. Nem is feltétlenül a címer megváltoztatása a probléma - annak módja teljesen elfogadhatatlan. Mára majdnem mindenki számára egyértelművé vált: Roderick Duchatelet nem az újpesti futball fellendülése érdekében tevékenykedik, sokkal inkább ellene tesz. Amíg Ön vezeti a klubot, sok jóra nem számíthatunk.
A Duchatelet-család számos európai országban érdekeltségekkel rendelkezik, többek közt Angliában és Belgiumban már kivívták a szurkolók komoly ellenszenvét.
Eddig az Újpest-család - ha fogcsikorgatva is - eltűrte ámokfutását az Újpest FC élén. Ezzel viszont átlépte a vörös vonalat. Innen nincs visszaút. Nagyon remélem, hamarosan belátja, akkor jár a legjobban, ha érdemi tárgyalásokat kezd az újpesti futballklub értékesítésével kapcsolatban. Hiszen a címer ügyében nincs kompromisszum, Ön pedig ma kategorikusan kijelentette, hogy fenntartja eredeti álláspontját.
A szereplők véleménye ismert, az eredmény sem lehet kétséges; egyetlen, magát az újpesti futball megmentőjének beállító ember sem veheti el a 132 éves múlttal rendelkező Újpest tradícióit.
Duchatelet úr, az Ön ideje lejárt!