Tegnap ért véget a Nyitás Fesztivál Bodajkon. A Momentum rendezvényén a koncertek mellett számos pódiumbeszélgetést láthattak-hallhattak a résztvevők. A Fekete-Győr András vezette Momentum a NOlimpia kampánnyal valósággal berobbant a köztudatba, azóta viszont - sokan mondják - kissé eltűntek. Közvetlenül a fővárost és kormányzatot meghátrálásra kényszerítő olimpiaellenes népszavazási kezdeményezés után a mára párttá váló mozgalom néhány hétig Paks II-vel foglalkozott. Ám sem ez, sem az ügynökakták teljes nyilvánosságra hozatalának követelése nem hozott sikert, nem sikerült tematizálni a közbeszédet. Ennek lehet oka, hogy az LMP évek óta sikeresen viszi mindkét témát, illetve valódi, kézzelfogható eredményt nehezen lehet elérni ezen kérdésfelvetésekkel. 

Jelenleg a sokkal csendesebb, ám hosszú távon a NOlimpia-kampánynál is fontosabb szervezetépítési időszakát éli a párt. Egyre több a Momentum-alapszervezet, jelenleg is több száz tag vár beléptetésre. Egyre inkább sikerül felépíteni a médiában a párt arcait - Orosz Anna, Hajnal Miklós, Soproni Tamás, Kádár Barnabás, Pottyondy Edina és Fekete-Győr András sokat szerepel a médiában. A magyar politikával foglalkozók pedig álmukból felkeltve is tudják: október 15-én hirdet programot a Momentum.

A párt arcai: Fekete-Győr András és Orosz Anna (Nyugati Fény)

Vágó Gábor népszavazási kérdését hitelesítette a Kúria, így elkezdheti gyűjteni országosan az aláírásokat. Sikeres akció esetén a magyarok arról szavazhatnának, támogatják-e, hogy ne kereshessen havi másfél milliónál többet egyetlen állami cég vezetője sem. Vágóhoz csatlakozott a Párbeszéd, a DK, az MSZP és az Együtt - a Momentum viszont nem. Támadták, támadják is emiatt ellenzéki körökben a pártot, kollaborációval vádolva Fekete-Győréket. Úgy gondolom, kifejezetten előremutató és dicséretes, hogy nem álltak be a demagóg kezdeményezés mögé a momentumosok. Ugyanis, Hajnal Miklós szavaival élve, "a közszférában a magánszférához hasonlóan versenyképes, a piaci viszonyoknak megfelelő bérezésre van szükség". Ez teljes mértékben így is van. Azt a vak is látja, hogy részben kifizetőhelyként működnek a nagy állami cégek, ezzel együtt sem megoldás, ha csökkentjük a fizetéseket. A mostaninál is gyengébb képességű, a menedzsmentszemléletet érvényesíteni nem tudó figurák kerülhetnének csak vezető pozíciókba, de az is igaz, prémiumok, jutalékok formájában bizonyára megkerülhető bármilyen szabályozás - ahogy erre már korábban is láttunk példát.

Elhangzik vádként a Momentummal szemben, 'az nem létezik, hogy ne sorolják be magukat valamelyik oldalra'. A fideszes média ezt már megtette, következetesen a balliberális oldal sokadik pártjának nevezik a Momentumot, míg ellenzéki körökből azt is hallhatjuk: a Fidesz által létrehozott pártról van szó. A Momentum profizmusát-pragmatizmusát azért is éri kritika, mert egyesek szerint ez kizárólag azért van, hogy minél több szavazatot söpörjenek majd be jövő tavasszal. 'Mérik a társadalom apró rezdüléseit és ezekre reagálva alakítják ki álláspontjukat, Orbánhoz hasonlóan ki akarják szolgálni  a társadalmat' - mondják a pártot támadók. 'A cselekvés helyi köreit hozzuk létre, méghozzá azért, hogy tisztában legyünk, mik helyben a problémák, min kell változtatni, mi nem öltönyben ülünk egy belvárosi szalonban, hanem az emberekkel folyamatosan egyeztetve, az ő érdekeiket képviselve cselekszünk' - mondják Hajnal Miklósék. Aki budai zsúrpubinak (jelentsen bármit is ez a kifejezés) tartja a "Momósokat", fújhatja előbbit, aki viszont egy nyugatias, XXI. századi példaértékű kezdeményezésnek véli a Momentum Mozgalmat, utóbbi mellett áll.

Pottyondy és FGYA (HVG)

A Medián felmérése szerint a teljes népesség tizenhat százaléka szavazna egy Együtt-LMP-Momentum-Párbeszéd összefogásra, választási koalícióra. Az Együttet vezető Juhász Péter néhány hónappal ezelőtt maga vetette fel ezt a kérdést, ám az interjút követő 3-4 órában az érintettek sorra határolódtak el Juhásztól. Az LMP és a Momentum jelentheti a mentsvárt azok számára, akik nem értenek egyet az orbáni politikával, de a 2010 előtti időszakot is rossznak, károsnak minősítik és soha nem szavaznának a DK-ra, vagy a Molnár-Botka-féle szocialistákra. Azonban van itt egy kis bökkenő: Szél Bernadették legalább olyan elkötelezettek az önállóság mellett, mint a Momentum. Érthető és legitim álláspont az is, hogy 'a választók átverése, ha eltérő értékrendű, egymással kevés ügyben egyetértő pártok összefognak, nekünk a saját szimpatizánsainkat kell képviselünk - és ezt csak úgy tehetjük meg, ha önállóan indulunk' - ehhez hasonlókat mondanak Fekete-Győrék. Ellenben abban is sok igazság van, hogy ebben a választási rendszerben (a győztes mindent visz és egyfordulós) reális esély csak akkor lesz Orbánék leváltására, ha összeborul a "demokratikus ellenzék". Viszont ha ez az ellenzék le is váltja Orbánt és kormányát, erősen kérdéses, hogy egy Gyurcsányt, Botkát, Juhászt vagy akár Bokrost soraiban tudó kormányzat tud-e kormányozni, és nem kerülne-e gyorsan, akár már 2022 előtt, a Fidesz vissza a hatalomba. 

2014-ben egyszer már megpróbálkoztak az igen rossz emlékű összefogással - az MSZP, a DK, az Együtt, a Liberálisok, és a PM. A Fidesz 2,14 millió szavazattal kétharmadot szerzett, az Összefogás az 1,3 milliót sem érte el. Teljes bukásként értékelhető a kísérlet. Az MSZP láthatólag arra játszott és játszik (inkább csak múlt időben), hogy "le tudja nyelni" a DK-t és Gyurcsánnyal való alku, egyezkedés nélkül sikerül elcsábítani a DK szavazóinak jelentős részét. Ez nem sikerült - ahogy a bizonytalanok bevonása sem. Óriási tévedésben vannak ellenzéki térfélen, ha abban látják a győzelmüket, hogy sikerül megszerezni x százezer (esetleg 1 millió) bizonytalan bizalmát. Az eddig politikailag inaktív réteggel a választást megnyerni lehetetlen, de érdemben profitálni sem fog ebből a szegmensből a baloldal. Ugyanis a Botka László vezette szocialisták kampánya szinte láthatatlan és a láthatáron sincs egy Macron-típusú ember - de még egy Bajnai Gordon sem. Ebből a nézőpontból már érthető, miért nem akar közösködni az LMP és a Momentum.

Összefogás - Jávor Benedek, Bajnai Gordon, Mesterházy Attila, Gyurcsány Ferenc és Fodor Gábor

 Bár Hajnal Miklós a napokban is a 2018-as győzelemről beszélt, reális esélye erre nincs a Momentumnak. A jelenlegi állás szerint az ellenzék legjobb esetben is csak arra lehet képes, hogy megakadályozza Orbán többségét. És ha így lesz, vagy bevállalja a kisebbségi kormányzást Orbán, vagy - ami sokkal esélyesebb - új választásokat írnak ki. Azt nehéz elképzelni, hogy koalícióra lépne valamelyik ellenzéki párt a Fidesz-KDNP-vel - ahhoz túl messzire mentek már Orbánék az előző hét évben. Kevesebb mint egy év és kiderül, lesz-e új párt a Parlamentben 2010 után (Jobbik, LMP). Ha most kellene tippelnem, azt mondanám, igen, listáról 3-5 mandátumot is szerezhet a Momentum. "Belülről", erőforrások felett diszponálva pedig sokkal könnyebb felépíteni egy pártot, és így akár egy 2022-es többség megszerzése sem lehetetlen. De ne szaladjunk ennyire előre, egyelőre az öt százalékos küszöböt kell megugorniuk Orosz Annáéknak. Ilyen tudatossággal és ambíciókkal ez korántsem teljesíthetetlen feladat.