A Parlament kedden 130 igen, 44 nem és 24 tartózkodás mellett megszavazta a civil törvényt. Egy percig sem lehetett kérdéses, hogy a Kósa Lajos-Gulyás Gergely-Németh Szilárd-Vitányi István által jegyzett indítványt a kormánypárti többség jóváhagyja. A Jobbik álláspontja meglehetősen zavaros; nehéz Vona Gábor pártjának ellensúlyozni ezekben a kérdésekben (CEU, civil törvény stb.) – ezért is születhetnek olyan válaszok, mint a „nem vagyunk ádáz ellenségei az atomenergiának, de elfogult támogatói sem”. A baloldal nemmel szavazott, a középre húzódó, néppártosodó Jobbik tartózkodott. A jogszabály tartalmát alaposan kivesézték már, fel kell tüntetni a külföldről támogatott szervezet titulust, amennyiben tárgyévben a külföldi támogatás eléri a 7,2 millió forintot. A kormánypártok – részben – eleget tettek a Velencei Bizottság javaslatainak – 500 ezres határtól kell nyilvánossá tenni a külföldi adakozó adatait, nem három, csupán egy évig kell viselni a ’stigmát’ külföldi támogatás esetén, illetve egyéb kisebb módosítások is megvalósultak.

130 igennel megszavazta a Parlament a civil törvény módosítását

Ha nem foglalkoztunk az elmúlt hónapokban, években belpolitikával, fel is tehetnénk a kérdést: mégis, mi azzal a probléma, ha a civileknek törvény által szabályozottan el kell számolni a támogatásaikkal? Elvégre, alapvető kötelezettsége biztosítani a teljes körű transzparenciát azoknak, akik azt folyamatosan számon kérik a kormányzaton és a kormányzati szerveken. Eddig stimmel is a dolog – csakhogy ez már megvalósult. A törvényi kötelezettségeiknek eleget tesznek, sőt, olyan beszámolókat, kimutatásokat is nyilvánossá tesznek, melyekre a törvény hatálya nem terjed ki. Szemben például bizonyos állami vállalatokkal, minisztériumokkal, amelyek jó esetben teljesen átláthatatlanul hoznak nyilvánosságra bizonyos információkat, rossz esetben bírósági perek, közérdekű adatigénylések után teszik ezt meg. Utóbbira jó példa a CÖF-CÖKA és az MVM esete; az állami tulajdonú vállalat 508 millió forintos támogatást adott a CÖKÁ-nak – többet, mint amennyit a két legnagyobb ellenzéki párt a költségvetésből kapott. Ha nincs a „sorosista” Átlátszó, erről a választópolgár nem értesült volna a mai napig.

2017. január 10. A Donald Trump megválasztásával felbátorodó Fidesz-KDNP egykori rezsibiztosa, Németh Szilárd így szól: „Ezeket a szervezeteket [a Soros-birodalom álciviljeit] minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani.” Egy nappal később Németh Szilárd meg is nevezte, elsősorban a TASZ-ra, a Transparency International-re, és a Magyar Helsinki Bizottságra gondol. Egy későbbi Kormányinfón Lázár János finomította párttársa mondandóját, de az elmúlt néhány hónap egyik slágertémája lett a civil szervezetek elleni lázadás kormányzati részről. A kormánypárti sajtó egymást licitálta túl a civilek ekézésében, általános vélekedéssé vált a Fidesz-szimpatizánsok körében; a civil szervezetek Soros ügynökszervezetei, idegen érdekeket képviselnek, átláthatatlanul működnek, és a kormány megbuktatásán dolgoznak, noha senki nem hatalmazta fel őket választásokon – szemben a kormányzó pártokkal, melyek mögött valós társadalmi támogatottság áll.

Tehát – ahogy Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója mondja: „[a törvényt] nem lehet elválasztani attól a kontextustól, amit a kormány tagjai képviselnek”. Valójában ez a probléma a civil törvénnyel! Tovább folytatódik a mocsárba való lehúzás és relativizálás, az alternatív valóság kiépítése. ’A Jobbik korrupt párt, mert Kovács Béla, és csicskapárt, mert Simicska Lajos. Az MSZP korrupt párt, mert 4-es metró, Simon Gábor, és a nemzetre veszélyes, mert kerítést bontana.’ A fideszes stratégák jó érzékkel észlelték, hogy a korrupció veszélyes téma lehet számukra, ezért védekezés helyett offenzívába lendült a kormányzati propagandagépezet. A becsületesség, a köz érdekeinek szolgálata, a korrupció visszaszorítása abban a térben értelmezhetetlen, amit a Fidesz teremtett, hiszen a jó harcol a gonosszal, a nemzeti oldal harcol a hazaárulókkal, idegen ügynökökkel. Saját szavazótábora tehát nem fog megcsappanni, hiába támadja Vona, Tóth Bertalan, vagy Hadházy Ákos Orbán Viktort a Parlamentben. Ugyanis a fideszes értelmezésben Orbánék képviselik – kizárólagosan - a nemzet érdekeit, a haza szolgálata mindennél fontosabb, így a Mészáros-Garancsi-Tiborcz-féle közbeszerzéseket is vehetjük úgy: jó cél érdekében [a haza felvirágoztatása] történnek. Ugyanígy, hiába ír Pravdát idéző stílusban a 888 vagy az Origo, hiába érezhető, hogy a kormányzati üzenetek minél agresszívebb és hatékonyabb továbbítása, valamint az ellenzék visszataszító módszerekkel történő lejáratása a célja a Habony-közeli sajtónak, előszeretettel hivatkoznak G. Fodor Gáborék arra, ők egy másik szemszögből vizsgálják a világot, és véget vetnek a HVG, Index és társaik uralmának, amelynek keretében ők saját magukat objektívnak és függetlennek határozták meg, aki más állásponton van: szélsőséges, nem demokrata.

Tavasszal sokan tiltakoztak a Hősök terén a civil törvény ellen

A TASZ és a Helsinki Bizottság azóta jelezte, nem regisztrálják magukat (noha a törvény értelmében ezt meg kellene tenniük), polgári engedetlenségbe kezdenek, és az AB-hoz, az Európai Bírósághoz, vagy a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak. Bár borítékolható a Ripost-Lokál-Tények-888-Pestisrácok interpretációja (’Soros szervezetei fittyet hánynak a magyar törvényekre, törvény felett állónak gondolja magát a Soros által finanszírozott TASZ, Magyar Helsinki Bizottság’), vélhetően ki kell lépni a Fidesz és médiája uralta térből, nem lehet a cselekvési terv végiggondolásakor tényező, mit szól majd ehhez a Rogán irányította sajtó. Nem kétséges, a civil szervezeteknek megkérdőjelezhetetlen szerepük van a közéletben, számtalan esetben végeztek és végeznek a társadalom számára hasznos tevékenységet – éppen ezért a mellettük való kiállás nem lehet kérdés jelen helyzetben. Hogy mindenki értse: a TASZ, a Transparency, vagy éppen a Magyar Helsinki Bizottság (de bővíthető és bővítendő a kör) nem Sorosért, az ország migránsokkal való elárasztásán és a háttérhatalomért dolgozik. Hanem – többek között - a társadalmi felzárkóztatásért, a jog és érdekképviseletért, az emberi méltóság tiszteletben tartásáért, az állam hatalmának korlátok közé szorításáért. Értünk.