Nem jó időpont a magyar embernek az éjszaka, mert legtöbben ilyenkor szunyálnak, főként vasárnapról hétfőre, amikor már az álmaikban ott lapul a következő hét újabb szokásos robotja. Az Oscar-díjátadó azonban nem válogat, Amerikában az időeltolódás miatt hajnalban kezdődik a buli, vonaglanak a sztárok, előkerülnek a csodás, ruhából jóformán kibuggyanó dekoltázsok. Egy hazai termés is megérkezett a Los Angeles-i piacra, hiszen Vajna Tímea ott ragyog, délceg és jóképű férje oldalán, ahogy erről már minden hazai nyálcsorgatót és rajongót értesített a tehetségéről és helyezkedésről elhíresült asszonyka egy szelfi formájában. Ki tudja, hányan vannak oda érte? Arra a cseppnyi szépséghibára, hogy a férfi akár a nagypapája is lehetne, borítsunk fátylat, fedje jótékony homály, ma már szinte semmin nem lepődünk meg, hiszen a szerelem útjai kifürkészhetetlenek ugyebár. Az este alaphangulata tehát adott, annál is inkább, mert huszonhét évvel Szabó István Hanussen-jének jelölése óta, most izgulhatunk megint egy magyar filmért. Meggyőzni senkit nem akarunk ennek hírértékéről, inkább szurkoljunk annak, hogy Nemes Jeles László és csapata álma beteljesüljön és a rendező hazavigye a szobrot. Jósolni már nem akarunk, az esély tényleg nagy, de várjuk ki mi lesz a végén.

Arra vállalkozunk, hogy egy speciális írás keretében végigkövetjük a gálát, a stúdióbeszélgetéstől kezdve az utolsó fanfárok elhangzásáig. Mivel a szárnyaló világ kommunikációs képességeivel nem konkurálhatunk, ezért igyekszünk jó néhány szubjektumot csempészni a tévé előtti tudósításba, hogy az ne legyen kínkeservesen száraz, vagy erőltetett. Sok újdonsággal azonban már nem tudunk szolgálni, hiszen az első kéz ezúttal sem játszik nálunk. Szóval idén a közmédia vette meg a jogokat, hogy ne csak szegényes Eurovíziót bámuljon a proli, aki hajlandó virrasztani, hanem csicsás díjkiosztót is. Van pénz dögivel na, futja erre is. A műsorvezető a Balatoni nyárból lehet ismerős, Kraszkó Zitának hívják, de hogy ne maradjon egyedül a filmek világában, hiszen az a magyar tenger partjától kicsit arrébb húzódik, a stúdióba invitáltak két szakértőt, Dudás Viktort a Vox mozimagazin ex-főszerkesztőjét a MTVA jelenlegi tanácsadóját házon belülről és Szöllőskei Gábort a Vox mozimagazin jelenlegi főnökét kívülről. Szép, nagy család az biztos, de legalább úgy néz ki, hogy szakavatottak beszélgetnek a filmekről és nem mondjuk Alekosz és Baukó Éva. Bár kétségtelenül azon többet vinnyognánk. Nem mindig jókedvünkben.

Na, jól van, lássuk a medvét, hátha előugrik egy CGI bokorból, hogy elvegye DiCaprio kezéből a hőn áhított szobrot. Hoppá rögtön egy 16-os karikával kezdünk, mi van szex és erőszak is lesz a kopasz figura mellé? Érdekes felvezetés, vajon hány gyerek választja az Oscart plüsskacsa helyett? Fura; bemutatnak néhány filmet a legjobbak közül, aztán jön az ajánló meg a Prostamol Uno reklám. Bravó! Zseniális műsorpolitika! 80 milliárdból! Most váltunk 12-es karikára, egyre lejjebb kerül a korhatár, a végén még a bölcsisek is odaülhetnek a tévé elé. Kraszkó Zita piros ruhában ujjong, hogy az egész világ a Saul fiáért szurkol. Ez azért túlzás! Tudjuk be az izgalomnak a megalomán elszólást! A két vendég frakkban és csokornyakkendőben mutat hibátlan fogsort, megadják a módját no, mintha az Operaházban lennénk. Lukóczki Gábor kiküldött tudósító már a strandon is járhatott, hiszen olyan barna a feje, mint a már említett medve szőre, vagy csak ott ragadt a szoláriumban, a jó ég tudja. Kapcsolják a magyar romkocsmát, ahol élőben nézik a gálát, Marci a riporter egy igazi koffeinbomba, pörög, mint a búgócsiga, vibrál a szeme rendesen és persze néhány baki is becsúszik törvényszerűen!

Saul ezerrel, Szöllőskei ad egy minikritikát a többször megrágott egyedi megvalósításról. Dudás arról elmélkedik, hogy a jelölt filmekben nincsenek kiugró színészi alakítások, inkább az elbeszélésmódokat említi, mint fő jellemzőt. És akkor mi van A szobával, a Spotlighttal vagy A nagy dobással? Azokban mégis kik játszottak? Bábok? Dudás szurkol a Saul fiának, oké, mi is, szaladjunk már egy kicsit tovább! Az eddigi magyar Oscar-díjasok, vagy jelöltek beszélnek, persze olyanokat mondanak, amiket már olvashattunk valahol. Konzervszagú az egész, de hát tegye fel a kezét, aki jobbat tud előjátékként. Az Oscar jelentőségéről vagy átkáról sztorizgatnak a résztvevők, csendesen, milliónyi adatot felvonultatva, ami a fanatikusoknak nem új, a laikusoknak pedig érdektelen. Kapunk egy zanzásitott jelölés mustrát, amiben leírják A nagy dobást. Csak nehogy visszafelé süljön el az a fegyver! Szöllőskei némileg kijavítja a hibát és a három fődíj várományos közé azért beveszi Adam McKay filmjét. Kissé csapongó a beszélgetés, ide-oda kapnak, egyszer a filmekről, majd a színészekről csacsognak. Nem ártott volna azért némi sorvezető. Azt azért mindenképpen megjegyezhetjük, hogy Kraszkó lelkes. DiCapriot persze megemlítik, neki mindenképpen nyerni kell! A külső helyszínen Stumpf Kata arról kérdezi Szabó Simont, hogy milyen hatása lesz rá, ha a Saul megkapja a díjat. Ugye ez csak vicc? Szabó megállja, hogy faarccal válaszoljon valami lényegtelent erre a debil kérdésre. Kraszkót próbára teszik egy rövid Oscaros kvízzel. Persze elbukik, de egy kínos vihogás közepette gyorsan átugranak rajta. Megtudjuk, hogy a vörös szőnyeges bevonulást kilencven percen keresztül láthatjuk. Ajjaj sok lesz a jóból, ennyire azért nem érdekel a divatparádé, bár legalább vadászhatjuk Vajna Tímea dekoltázsát. Kraszkó hülye kérdéssel revolverezi a két vendéget, hogy vajon kiket mutat majd a kamera a bevonuláskor. Nyilvánvalóan a főszereplőket, a jelölteket. Nem kéne lerontani azt, amit idáig felépített. Mert ugyan nem kiugró tehetség, de nem is olyan, mint egy halkonzerv kapszula.

Kapcsolják végre Hollywoodot, jöhet a vörös szőnyeg! Olivia Wilde meseszép, a férje már kevésbé, de ez ízlés kérdése. Az első jelölt, aki megszólal: Alicia Vikander. A szinkrontolmács megpróbálja a női hangokat utánozni, kabaré, ettől nem hiteles lesz, csak olyan, mint egy meleg konferanszié. Saoirse Ronant (Brooklyn) egész jól kikészítették, a smink csodákra képes, na. Ronan büszke a zöld ruhájára, azt azért nem mondja, hogy ebben kel és fekszik, de nem rossz a cucc egy csipetnyi dekoltázzsal. Brie Larson kék ruhában pompázik, kicsit sok a púder, de nem csúnya az összhatás. Rooney Mara ruhája virágmintás, átlátszó, a hasa szabadon marad. Itt sem maradunk idióta kérdés nélkül: könnyű volt beleszeretni Cate Blanchettbe? Most őszintén mit lehet erre felelni? Mara fapofával vágja ki magát: igen.

A kis Jacob Tremblay A szobából cuki, nem jelölték, csak díjat ad át, de neki ez is óriási élmény. Valószínűleg már attól is boldog, hogy nem zavarják ágyba a szülők nyolckor és mehet még partizni is. Azért vigyázz a fehér porral kisöcsém, az lehet, hogy korai. Ráérsz vele később, nem maradsz le semmiről. Dudás Lakatos Manyiként elmélkedik arról, hogy idén a női maskarák terén a sötét tónus a menő. A szőnyegen az Akadémia fekete elnök asszonya kezd szerecsenmosdatásba az idei botrány miatt. Hosszan mereng a befogadásról, jól van, jövőre majd bepótolják, csokoládéba borul az egész Dolby Színház. Eddie Redmayne A dán lányból túlmozgásos kissé, reméljük nincs köszönő beszéde, mert ha elő kell vennie, eret vágunk magunkon. Kraszkó most dicséri meg a fiúk öltözékét, valószínűleg a szünetben tette be a kontaktlencséjét, mert már egy órája ebben feszítenek. A köszönő beszédek reformjáról és különböző szobor átvételéről beszélnek a stúdióban, ideje meginni egy életmentő kávét. Matt Damon szimpatikus, mint általában, a családját is szóba hozza, de kihagyja a bébiszittert, nem úgy, mint a barátja Ben az új Batman. Louis Gossett Jr. tűnik fel, aki 82-ben nyert a Garni zónáért és azóta csak most jött ki a gödörből, hogy átadjon valamit. Annyira megcsapta a fény, hogy azonnal Amerikáról, mint egy nagy családról intéz szózatot a népnek.

Cate Blanchett nagyon szép, szokás szerint, bár a ruhája arról árulkodik, hogy megkopasztotta egy hangyányit az otthoni virágos kertet. Türkizkéknek mondanánk, de nem törünk Dudás babérjaira. Kraszkó visszafogottan csak stíluskirálynőnek nevezi. Sylvester Stallone beszél! Egész nagyokat artikulál, úgy tűnik még őt is meglepi mennyire ki tudja nyitni a száját. Lady Gaga színtiszta fehérben virít, ennyit a sötét tónusokról. Liev Schreiber iszonyúan berúghatott tegnap a független filmesek átadóján, mocskosul másnapos, Naomi Wattsnak láthatóan nagy erőfeszítésébe kerül, hogy egyáltalán megtartsa a férjét, nehogy rádőljön a riporterre. Nem is tervez semmilyen mulatozást mára, még a tegnapit sem heverte ki. Kraszkó megint visszatér a fiúk öltözékére, aztán fikázza Stallonét a botox miatt. Majd a dalokról lamentálnak, kiemelve Gaga fontos muzsikáját az egyetemi erőszak áldozatairól. Azt mondják Lady Gaga mindig visszafogott, amikor nem videoklipben van, valószínűleg nem gyakran forgatnak a kezükbe bulvárt a fiúk és nem nézik a Story Extrát sem. DiCaprio tűnik fel valószínűleg nem először a mai este folyamán és mesél a forgatásról, persze szépen körbenyalva Inárritu hátsó fertályát. Kevin Hartot nem akarjuk bántani, de mindig magával kéne hordania valami vödröt, hogy bárkihez felérjen. Valószínűleg a cuccát egy gyerekboltból guberálta. A négy éves unokaöcsém egy kis könyörgés fejében biztosan  kölcsönadta volna neki az öltönyét. Sőt ha pénzt ad neki, még a csokornyakkendőjét is. Kezd sok lenni ez a puncsolás, ideje lenne kezdeni a gálát. Legalább már bemennek a színházba és ez kapóra jön Dudásnak, hogy az ültetésről ejtsenek egy pár szót. Kraszkó szelfizésre buzdítja a nézőket. Dögunalom! Kell egy kávé! Várjunk már Whoopi Goldbergnek egy akkora tetoválás van a mellkasán, hogy kilóg a ruhájából. Milyen fiatalos az öreg csirke! Na, végre vége a faszcsócsálgatásnak, mehet a gála. És hol volt Vajna Tímea dekoltázsa? A kutyaúristenit!

Már a kezdő képsorok olyan édeskések, hogy kis híján megnyaljuk a képernyőt, aztán a jelölt filmekből kapunk kulcsmondatokat. Leo és Kate azonnal bevillan, nem kellett sokáig várni rájuk. Chris Rock azonnal kijátssza a fekete kártyát. Nem is egyszer. Ezt fodrozza. Bekóstolja Kevin Hartot. Aztán megy tovább a feketézés. Nincs politikai korrektség persze és nincs is más. Csak a fekete. A szinkrontolmács színházasdit játszik, affektál, minden kérdőmondat végén felviszi a hangsúlyt. Mint egy segédszínész. Elnyújtja a szavakat, játszik a hangjával, zseniális, jobb, mint Rock. Emily Blunt és Charlize Theron a filmkészítési folyamatról elmélkednek és bevezetik a forgatókönyvírói kategóriákat, idén ezzel kezdünk. Szépek ezek a lányok, kétségtelen, Blunt már a második gyermekét várja, még nem látszik rajta. Az eredeti forgatókönyv díját a Spotlight kapja, Josh Singer és Tom McCarthy feszítenek a színpadon. Nincs tehát meglepetés. Szaporázzák a fiúk a szavakat, nem is keverik le őket. Ryan Gosling és Russell Crowe az adaptált forgatókönyv borítékjával jönnek és cinkelik egymást, kicsit lapos, ha ez alapján kéne megnéznünk a mozijukat, inkább odaláncolnánk magunkat a székhez. Szerencsére az előzetes többet ígér. Az adaptált forgatókönyv díját A nagy dobás kapja, személy szerint Charles Randolph és Adam McKay. Papírforma. A reklámszünetben Szöllőskei indokolja a díjakat, mi pedig azon gondolkozunk, hogy Rock tényleg csak a fekete kártyáról volt képes beszélni? Nem volt semmi más a tarsolyban, ennél azért többre számítottunk. Ez kiszámítható és unalmas volt. Meg egy idő után sótlan, mint az ecetes uborka a csipkelődések ellenére is.

Rock és megint a feketézés, azt mutatják be, hogy milyen lenne, ha különböző fekete színészek játszanák a fehér szerepeket. Erőltetett. Sam Smith a színpadon. Jaj ne és az üzekedő macska kantátája a Bond kalandból. Úristen! Borzalom! Vajon elvégezték már a műtétet? Vagy ott áll valaki a háta mögött a szikével? Elképesztően hamis a magas hangoknál. És nemcsak ott. Ezzel falakat lehet repeszteni. A lényeg, hogy túléltük. J.K. Simmons a tavalyi férfi nyertes jelenti be a legjobb női mellékszereplőt, aki Alicia Vikander lett, mi is őt szerettük volna, ám Winsletre számítottunk, mivel azonban a szakszervezet díját már megnyerte nincs meglepetés. Vikander meglepően józan, nem különösebben hisztériázik, fényévekre van Gwyneth Paltrowtól, aki valósággal áriázott, amikor kihívták és könnyel áztatta el a színpadot, míg Vikander meglehetősen összeszedett mondandóval áll elő. Egy jelölésből egy díj. Cate Blanchett a színpadon szigorú és meredt szemmel olvassa a súgógépet, majd átadja a legjobb kosztüm díját. A nyertes a Mad Max jelmeztervezője Jenny Beavan. A nő egy kiöregedett hippi benyomását kelti, promotálja magát, és kiáll a környezetvédelem mellett. Hiszen erre való a gála! Steve Carell és Tina Fey egy kicsit vicceskedve jelentik be a legjobb díszlettervezőket, akik Colin Gibson és Lisa Thompson a Mad Maxért. Úgy néz ki és minden jel arra mutat, hogy Miller filmje szarrá nyeri magát a technikai kategóriákban. Margot Robbie szexi az aranyszínű ruhájában, míg Jared Leto is egészen emberi kinézetet öltött magára mellette. A legjobb sminket jöttek kiosztani. Mad Max már megint. Ha már a fő kategóriákban semmi, legalább az alamizsnát vihetik.

Hopp a nézőtéren tényleg ott egy medve! Nem CGI! Valami szerencsétlen mosogatófiút találtak a szerepre és öltöztettek be macinak! Izzadhat még a golyója is! Valaki mondja már meg közben, hol van Vajna Tímea dekoltázsa? Michael B. Jordan a Creedből és a megint csodaszép Rachel McAdams a Spotlightból adják át a legjobb fényképezés díját. Na jó, Emmanuel Lubezki A visszatérőért. Nem lehetett kérdés, még valószínűleg a nagy vesztes Roger Deakinsnek sem. Egy könnycseppet elmorzsolunk érte, nem lehet könnyű tizenharmadszorra veszíteni. Lubezki még egy puszit is küld Inárritunak. Jaj de forró! Liev Schreiber megint itt van, hát nem tűnik józanabbnak, de nem támolyog, pedig nincs is itt a botja, vagyis a felesége Watts. A legjobb vágás díját, na ne megint Mad Max és Margaret Sixel kapja. Itt az apró George! Nyert az asszony is! Családban marad! Rock és a fekete kártya. Will Smitht állítják pellengérre. Kínunkban röhögünk. Kraszkó Zita a stúdióban fárad, maga sem gondolja komolyan mikor arról kérdezi a fiúkat, hogy mennyire növeli valakinek az ázsióját három Oscar, Lubezkire célozgatva. Chadwick Boseman és Chris Hamsworth jönnek a technikai díjakkal, először a hangvágással. Találják ki! Mad Max! Nem megy sehova a két szépfiú, mert itt van a hangkeverés is. Sünt szarok, ha nem a Mad Max. Nem lesz véres a seggem. Mad Max. Andy Serkis a Gyűrűk ura Gollumja lép a színpadra, aki a leghíresebb motion capture színész jelenleg Hollywoodban. A vizuális effektekért díjaz. Nem fogadunk meg semmit. És ezért is nyert valószínűleg az Ex Machina. Kiszabadultunk egy pillanatra a sivatagból.

A Star Wars robotjainak poénjaitól egy kissé jobban süppedünk a székbe. Kéne egy kávé, mert pörög ez, de sok az olyan technikai díj, ami ugyan fontos a filmkészítésben, csak minket nem érdekelnek. Nem lehetne ezt külön átadni valamikor? Rock újra itt van és végre nem feketézik, hanem a cserkészlányok süteményeit árulja és közben felszólítja Leot ne fukarkodjon, hiszen harminc milliót keresett tavaly. Hát nem tudjuk, ha Rock ennyit tud, soha többet ne hívják gálázni. A Minyonok adják át a rövid animációs díjat, chileiek nyerik a Bear Storyért. A Toy Story animált szereplői nyomják oda a legjobb animációt az Agymanóknak. A szinkrontolmács továbbra is jól szórakozik, amikor színészi virtuozitással adja át a mondatokat. Rajta legalább röhögünk. Kevin Hart, a kicsi kicsikar egy tapsot Rocknak és feketézik. Meg bekonferálja A szürke ötven árnyalatának betétdalát. Csak egy fokkal jobb, mint Sam barátunk. Mondjuk az énekes nem hajlítgat ész nélkül. Rock még mindig feketézik. Patricia Arquette a tavalyi női mellékszereplői kategória nyertese végre kioszt egy minket is érdeklő díjat, a legjobb férfi mellékszereplőét. Na, megkapja Stallone Rocky szerepéért? Csont. Mark Rylance nyert A kémek hídjáért. Mondtuk, számítottunk rá, megérdemelte. Sokat és gyorsan beszél, mi meg siratjuk Stallone-t, félő, hogy a büdös életben többet nem kerül szobor közelébe. Kraszkó ezután közli, hogy hiába kérik meg a kezét, foglalt a szíve, valószínűleg utalva az adás közben neki küldött üzenetekre. Kezd mindenki megőrülni, vagy csak Zita túltolta a Red Bullt. Louis C. K. magyar származású komikus pakisztáni legjobb rövid dokumentumfilmet díjaz és közben néhány percben humorosabb, mint Rock egész este alatt. Daisy Ridley a Star Wars üdvöskéje és a frizurája alapján a kukából kibányászott Dev Patel a Gettómilliomosból adják át a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat az Amynek. Semmi váratlan, semmi meglepő, biztos poroszkálás.

Az időhúzás percei, az Akadémia elnök asszonya beszél pátoszosan, bő nyállal csurgatva, ámbátor felejthetően és vérszegény affinitással. Hagyjuk. Louis Gossett Jr. felvezeti a tavalyi év halottait Wes Craventől, Zsigmond Vilmoson át Leonard Nimoy-ig. Dudás Viktor a stúdióban már legyezgeti magát, annyira izgul a Saul miatt. Még jó, hogy nem neki kell átvenni a díjat, valószínűleg vele törölnék fel a padlót. A legjobb rövidfilm van előbb, ami a Slutterer. Aztán Sofia Vergara közreműködésével itt van a számunkra legfontosabb díj. Igen megnyerte a Saul fia, nincs meglepetés, szerencsére! Nemes Jeles összeszedetten beszél, megköszöni az alkotóknak és Magyarországnak is a díjat, „az emberiség legsötétebb óráiban is marad bennünk egy hang, ami lehetővé teszi, hogy emberek legyünk” – mondja a rendező. A díj jogos, az öröm nagy és az alkotók mellett azért Magyarország is büszke lehet. Lady Gaga tud énekelni, amit már a Super Bowlon is bizonyított és most sem rossz az egyik jelölt dallal, melynek a társszerzője is. Kicsit talán teátrális, de hát a nóta is az, a téma viszont fontos, nézzük el nekik. A stúdióban pezsgőbontás, virsli nincs, elismerés van. Dudás azért még nem felejti el reklámozni és földig hajolva ajnározni a Magyar Filmalapot, aminek valljuk be nem sok köze van az egészhez, támogatták a filmet, hiszen ez a dolguk. Nem baj, mindig fontos, hogy a nyelv elérjen egy fontos segget és ezt Dudás sem felejti el. Quincy Jones és Pharell Williams adja át a legjobb filmzene díját. Ennio Morricone az Aljas nyolcasért. Nincs mese, meg kellett kapnia és itt van, hogy személyesen átvegye a szobrot. Standing ovation természetesen. Common és John Legend a tavalyi nyertesek gyorsan átadják a legjobb betétdalért járó díjat. Na kanos macska, vagy sem? Az! Az új Bond kaland betétdala! Borzalmas és szégyen! Sejtettük, szomorúak vagyunk! Sam Smith meg bejelenti, hogy meleg, miután kiköpött George Michaelnek maszkírozta magát! Ebben sem volt semmi meglepetés!

Na, végre a nagydíjak vannak soron, ideje már, mindjárt 6, megint húzzuk az időt, majd elalszunk már Sacha Baron Cohen sem vicces annyira. J.J. Abrams jön a legjobb rendező borítékjával. Inárritu nevét rejti az hétszentség. Persze, így lenne ötösünk a lottón. Sajnos tudtuk, számítottunk rá, nekünk nem tetszett, mindegy legalább önzetlenül megköszöni mindenkinek. Leonak ha tehetné, nyelves csókot adna. Már zenélnek, jól van, menj már le, kösz Alejandro! Eddie Redmayne-t reméljük most látjuk utoljára, amikor átadja a női főszereplő díját. Brie Larson lesz az, más nem is lehet. Első jelölés, első díj, mint Vikandernél. Larson magabiztos és ő sem csinál hisztiparádét, amiért nem lehetünk elég hálásak. Rövid volt, velős és lényegre törő. Dudás már egyre idegesítőbb így a végére és Kraszkó is bőszen asszisztál ehhez. Még mindig Stalloneznak, szörnyű. Julianne Moore itt van a legjobb férfi főszereplő nevével. DiCaprio készülhet, biztosan nem jár úgy, mint tavaly Michael Keaton, amikor a kamerák kereszttűzében kellett visszatennie a zsebébe a beszédét. DiCaprio nyer, a világ kielégül. Felállva ünneplik. Kétségtelenül megérdemli, jó legyen a medve a farkas helyett, ez van.Tom Hardynak is köszönetet mond, ez becsületes és persze nem maradhat ki Inárritu sem. Ha nem lenne környezetvédelem, akkor nem volna DiCaprio sem. Jó, jöhet a film, egyetlen kérdésünk maradt e tekintetben a medve ide is beteszi – e a tappancsát? De nem a Spotlightot jelenti be Morgan Freeman. Örülünk, mert jogos, bár mi A nagy dobást gondoltuk jobb hajrázónak, de a Spotlight igazságosabb döntés, fontos film, már most az év egyik legjobbja itthon, hiszen nálunk csak idén mutatták be.

Nos ennyi volt, hosszú ez így is, pedig néhol pörgették volna, mint a ringlispílt, a Spotlighté tehát a fő díj, örömünk határtalan, a díj jogos, Rock csalódás, szinte egyetlen poénra felfűzni az estét, eléggé megúszós történet. Jimmy Kimmelnek meg üzenjünk, hogy ehhez a show-hoz elég lett volna nyolc munkaóra is. Nem volt elviselhetetlen idén az Oscar, de nem is volt kihagyhatatlan, csak amolyan megszokott habzsi-dőzsi, kevés szellemes momentummal és több időhúzással, mint kellene. A Duna Tv közvetítése sem volt nézhetetlen, mondjuk úgy sablonos, mint a gála. Kraszkó Zita megbízható káder, nem különösebben tehetséges, de nem is irritáló, kivéve, ha túltolja a Red Bullt. Dudás és Szöllőskei pedig felmondták azt, amit a Wikipédiából, meg egyéb helyekről összeszedtek. Sok újdonság nem volt benne, de nem is kínzott halálra minket. Mondjuk Dudástól a végén már eltekintettünk volna. Jövőre nem biztos, hogy ezt választjuk, kicsit unjuk már ezt a futószalagot. A lényeg a Saul fia nyert, de kéne valami reform ide. Ja és hol volt Vajna Tímea dekoltázsa?