2015. nov 07.

20.

írta: frími
20.

Általában péntekenként kaptam meg a pénzt és néha ott az irodában intéztük el Andrással. Szörnyű volt. Mindig teátrális és mindig túlzottan édeskés. Örökké ugyanazokat a frázisokat puffogtatta, sokszor kívülről tudtam mit fog mondani. Röpködött a levegőben, hogy „csak így tovább”, „meg vagyunk…

Tovább Szólj hozzá

atortenet

süti beállítások módosítása