Ungár Péter, az LMP elnöksége tagja. Ungár Péter, aki édesapjától komoly vagyont örökölt. Ha valakinek, neki bizonyosan nem a napi betevő megkeresése a célja a politizálással. Ungár Péter, Schmidt Mária fia. Alma a fától ilyen messze ritkán esik - mondhatnánk. A globalizációkritikus Ungár Péter - aki általában kifejezetten értelmes gondolatokat közöl. Kritikus a regnáló kormánnyal, de jellemzően nem áll be a össznépi "rothadtrezsimezésbe". Nos, ez az Ungár Péter keveredett a napokban komoly botrányba. Valójában a júliusi Nyitás fesztiválon történtek most láttak napvilágot. A Momentum nyári fesztiváljára ellátogatott az ifjú LMP-s - és ha már ott volt, a közéleti viták, beszélgetések után azt tette, amit ilyenkor tenni szokás: italozásba kezdett. Azonban olyan sokat ivott (netán oly kevéssé bírta az alkoholt), hogy összetűzésbe keveredett a biztonságiakkal, akik gyakorlatilag kidobták a fesztivál területéről.

Ungár Péter (Index)

Amit tudunk: Ungár olyan rossz állapotban volt, hogy nem akarták azonnal kidobni - megvárták ezzel a másnap reggelt. Fesztiválozókat zargatott, "minősíthetetlenül viselkedett" - mondta utóbbit Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője. Ungár először arról beszélt, előfordult már, hogy többet ivott a bodajkinál, mégis jól végződött az adott este, illetve egyes momentumosok sem voltak e téren szégyellősek. Végül saját maga kezdeményezett etikai eljárást az ügyben. Kérdés, elegendő-e a bocsánatkérés, vagy akár lemondásra kényszerül az ambiciózus, értelmes politikus?

A Ungár által életre hívott, LMP-közeli Reflektor Blogon az elmúlt hetekben nem egy olyan írás jelent meg, amely a Momentumot kritizálja - miért nem állnak bele a Vágó Gábor-féle népszavazási aláírásgyűjtésbe Fekete-Győrék, és vajon etikus-e az állítólagos titkolózásuk a Nyitás fesztivál büdzséjét illetően. Az LMP komoly riválist kapott a Momentum személyében. Az Orbán-kritikus, ám a DK-MSZP-vonulatot is elutasító szavazók (akik ráadásul nem akarnak a radikális Jobbikra voksolni) eddig az LMP-t találták meg, most bejelentkezett a Momentum. Fogalmazhatunk egyszerűbben: akiknek mindegy, hogy ki jön, csak az eddig leszerepeltek távozzanak. Ez akár a Schiffer nélküli LMP Parlamentből való kiesését is okozhatná, ezért nem lepődhetünk meg, ha begyújtja rakétáit a zöldpárt és nekiesik - ha nem is közvetlenül - Orosz Annáéknak.

Természetesen a helyzet ennél egy (vagy inkább kettő) fokkal bonyolultabb. Ugyanis a bennfentesek szerint éppen az LMP oldaláról van (inkább csak volt) közeledés a Momentum felé - ennek egyik vezéralakja Ungár Péter. Az LMP nyári táborában a globalizációról vitatkozott Schmidt Mária fia és Hajnal Miklós néhány hete. Neuralgikus pont volt a beszélgetés végén az egészségügy, melynél Ungár úgy érezte: a Momentum a privatizáció mellett áll. Néhány napja a sajtónak ezt erősítette meg Ungár; ha így áll a helyzet, biztosan nem borul össze a két párt. Az Új Pólus (Együtt-Párbeszéd-LMP-Momentum) ebben a formában bizonyosan nem fog létrejönni. Rendkívül nehéz helyzetben vannak a kisebb ellenzéki pártok, ugyanis 27 helyen mindenképp kellene külön egyéni jelöltet indítani, három párt választási összefogásánál pedig a parlamenti küszöb 15 százalék. Arról ne is beszéljünk, hogy a világról sok esetben mást gondoló pártok mennyire tudnak hitelesek maradni saját választóik előtt. 

Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője (Index)

A kérdés részben megoldva, a Momentum megerősítette a három megmaradt elnökségi tag mandátumát: Fekete-Győr András, Soproni Tamás és Orosz Anna marad. Pottyondy Edina (szervezeti struktúráért felel majd) és Kádár Barnabás (nemzetközi kapcsolatok építése) viszont távozott az elnökségből, ami ugyancsak forró téma volt az elmúlt napokban. Főleg Kádár kapcsán lehetett arról olvasni, komoly nézeteltérések voltak az elnökségen belül, nem volt meg a bizalom és így a gördülékeny együttműködés sem jöhetett létre.

Soproni Tamás, a Momentum alelnöke Facebook-posztjában akasztott ki sokakat - mások szimpátiáját pedig pont ezzel nyerte el. "Sok ballibsi, álértelmiségi pöcs" - kezdi a magát 2014-ben önkormányzati képviselőjelöltként az Összefogás színeiben megmérető politikus. A négy csatolt képben az a közös, hogy a szerző valamilyen formában megpróbálja elvenni az élét Ungár tettének. Mondván: ki nem csinált ilyet, mindenki volt fiatal, nehogy már erre a szintre süllyedjen a politika, hogy egy fiatal lerészegedéséből próbál hasznot húzni.

Itt jutottunk el odáig, amiért ez a bejegyzés megszületett. Gondolhatjuk azt Ungárról, hogy egy kifejezetten értelmes, jó képességű, vitaképes ember. A Momentumról pedig azt, hogy budai zsúrpubik Körúton belüli pártja, amely a balliberális értelmiség új szerelme. Az Ungárról gondoltak megállják a helyüket, de nem menti fel az LMP- elnökségi tagot. Odamenni egy másik párt fesztiváljára (eddig oké, bár ritkán látunk ilyet), majd ittasan inzultálni másokat - ez biztosan nincs rendben. Aki ezt szőrszálhasogatásnak véli, játsszon el a gondolattal, mit mondana, ha Kocsis Mátéról vagy éppen a Fidelitas-elnök Böröcz Lászlóról lenne szó. Netán Vona Gáborról. Könnyen lehet, abban az esetben nem lennének sokan olyan megbocsájtóak. Erről szól Soproni bejegyzése is - éppen ezért értek egyet azzal maximálisan.

A Momentum pedig komoly országjárás és szervezetépítés közepén van, állandóan hangsúlyozzák, hogy mennyire fontos a decentralizált működés és a szubszidiaritás (még ha nem is ezekkel a szavakkal fejezik ezt ki). Viszont az ominózus Mécs János-féle, vidékieket becsmérlő (valójában: a vidékieket lenéző budapestiek pellengérre állítása) írást jól használta fel a Fidesz-közeli sajtó, a Nolimpia-kampánnyal pedig a Momentum maga futott be abba az utcába, aminek a végén a fővárosi (de legfeljebb nagyvárosi) balliberális mikropárt lelhető fel. 

A Momentum a hétvégén döntött arról, nem is tárgyal az esetleges együttműködésről, így a 106 egyéni jelölt mellett listán sem fognak közösködni. Az LMP biztosan nem fog össze a 2010 előtti pártokkal, de a Gémesi-féle kezdeményezéssel (Új kezdet) tárgyalnak Hadházyék. A Juhász Péter vezette Együtt az evk-k terén az Új Pólusban bízik, míg a listát tekintve vélhetően belemenne egy teljes baloldali összefogásba. A DK megkezdte a 106 egyéni jelölt felkészítését, de Gyurcsány jelezte: az utolsó pillanatig kész megállapodni. Az MSZP-ben a XIII. kerületet vezető Tóth Józsefet bízták meg a fővárosi együttműködés koordinálásával, de közben Kunhalmi (valójában Molnár Zsolt) a budapesti elnök, aki a tárgyalásokért felel a szervezeti szabályok alapján. Azokban a választókerületekben pedig, ahol van esély ellenzéki győzelemre (márpedig ilyen van legalább 8-10), mindenképpen összehoznának egy DK-MSZP együttműködést a fővárosban.

MSZP-majális - Kunhalmi, Botka és Molnár Gyula (Népszava)

A felsorolt pártok (nem is beszéltünk a programot hirdető Karácsony Gergelyről és a Párbeszédről) mindegyike megérne egy hosszabb bejegyzést. Ember legyen a talpán, aki képes kiigazodni ellenzéki térfélen (leszámítva az egy felé húzó Jobbikot). Teljes összefogás biztosan nem lesz, valamilyen kármentő kísérlet bizonyára igen. Aminek a vége újabb Fidesz kétharmad lehet, de legalábbis stabil Fidesz-kormányzás. A következmény a DK-MSZP kettős eltűnése vagy teljes eljelentéktelenedése lehet - akkor pedig nagyobb tere lehet 2022-ben a Momentumnak és az LMP-nek. Az nagyon aggasztó lehet, hogy egyes baloldali politikusok vagy véleményformálók az esetleges 2022-es kormányváltás kulcsát is abban látják, addigra olyan lesz a nemzetközi környezet, hogy az Orbán-kormány (immár a IV.) meginog. 

Nagy téttel utóbbira nem fogadnék. Ahogy arra sem, hogy az LMP és a Momentum egyaránt parlamenti párt lesz '18-tól.